H-7624 Pécs, Rókus u. 2. | Tel.: (72) 503-642 – Fax: (72) 501-565
PTE BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola
 

Kiadványaink

[.pdf] ← Egyén és politikai gyakorlat (Konferenciakötet, Pécs 2013) — A politika történetét hajlamosak vagyunk sokszor események puszta láncolataként, illetve törvényszerűségek megnyilvánulásaként értelmezni. A politika alakulásának, fontosnak vélt események megtörténésének hátterében azonban sokszor olyan egyéni és közösségi motivációk, attitűdök húzódhatnak meg, amelyek gyakorta rejtve maradnak. Konferenciánk célja éppen ezért az volt, hogy jelentősebb történeti események mögé pillantson, és meglássa az egyes szereplők egyéni szándékait, érdekeit, gondolatait, illetve más egyénekkel folytatott kölcsönös diskurzusait. Az egyén szerepe mellett nem kevésbé fontos, hogy az individuális motivációk és célkitűzések miként realizálódnak, rendeződnek csoporttudattá, milyen stratégiák, mechanizmusok révén, milyen apparátus, illetve eszközök segítségével valósulnak meg.

E szempontok középpontba állítása interdiszciplináris megközelítést kíván, hiszen történet-, politikatudományi, kulturális antropológiai, jogi, pszichológiai és számos más megközelítés egyaránt lehetséges. A beérkezett témajavaslatokból úgy kívántuk összeállítani a programot, hogy mind az időbeni perspektíva, mind a tartalmi szempontok, mind pedig az interdiszciplinaritás alapján koherens és tartalmas program álljon össze.

Mivel a kötet csupán a beérkezett előadások bővített, szerkesztett változatait adja közre, a konferenciához képest szűkebb körűre sikeredett. Az összejövetelen megtartott előadásokkal a doktoranduszok bizonyították a téma iránti elkötelezettségüket, az elhangzott hozzászólások révén pedig újabb impulzusokat kaptak. Az írásos változat elkészítésével a szerzőknek át- és újra kellett gondolniuk a főbb tartalmi és módszertani kérdéseket, így e kötet megfelelő keretet adott kutatási eredményeik írásbeli prezentálásának gyakorlásához is. Közreadott munkáik összességében reményteljes kutatások fontos lenyomatai.

 


 

[.pdf] ← Cserepek – Foszlányok – Pillanatképek (Rezüméfüzet)

 


 

[.pdf] ← Kutatási Füzetek 20.

 


 

[.pdf] ← Kutatási Füzetek 19.

 


 

[.pdf] ← Kutatási Füzetek 18. — A Pécsi Tudományegyetem Történettudományi Intézetének és Doktori Programjának kiadványsorozata, a Kutatási Füzetek egy sikeres TÁMOP pályázat eredményeképpen újabb kötettel bővülhet. Ezúttal a Modernkori Oroszország és Szovjetunió

Történeti Kutatócsoport alapító vezetőjének, a doktoriskola törzstagjának, Bebesi Györgynek és diákjainak, munkatársainak tanulmányait gyűjtöttük egy csokorba. A tanulmányok rendezőelve elsősorban az volt, hogy valamennyi írás kötődjön a tudományos műhely profiljához, azaz Oroszországhoz és/vagy a Szovjetunióhoz, ezért kapta a kötet az „Európa peremén” címet, utalva az orosz fejlődés nagyon sokáig félperiférikus jellegére. A munka első részében a csoport vezetőjének tanulmányai kaptak helyet, arra törekedve, hogy kaleidoszkóp-szerűen munkásságának minél szélesebb spektrumát öleljék fel. Az írások egy része új dolgozat, egy része másodközlés, ugyanakkor utóbbiak esetében is olyan változtatásokat hajtottunk végre, hogy az általunk kialakított formában és szerkezetben még ezek a tanulmányok sem jelentek meg másutt, például előadások szerkesztett írásos változatai, vagy idegen nyelven megjelent munkák magyar megfelelői. A tanulmányok között található nagy ívű monografikus áttekintés Oroszország 18. századi történetéről, amely elsősorban metodológiai újdonságot tartalmaz, van alkotmány és jogtörténeti karakterű írás, helyet kapott benne ideológiatörténeti elemzés, örténelmi portré, valamint egy metodikai és egy historiográfiai dolgozat. Két munka a kötetben önálló írással is szereplő társszerzők közreműködésével készült.

A kötet második részében a már tudományos fokozatot szerzett egykori diákok, illetve a jelenlegi doktoranduszhallgatók munkái találhatók, valamennyien tagjai a MOSZT kutatócsoportnak. Mindegyikük olyan témát dolgozott ki a kötetben, amely legjobban tükrözi kutatási területét, illetve 18 munkássága jelenlegi állását. Írásaik között a tárgyalt témáknak megfelelően kronologikus sorrendet állítottunk fel.

Reméljük, hogy igazi tudományos műhelykötetet sikerült összeállítanunk. Az alaposan, felkészülten, és a téma látható szeretetével megírt tanulmányok jól érzékeltetik a doktori program működését és eredményeit, valamint bepillantást engednek a MOSZT-on belül folyó tudományos műhelymunkába is.

Részlet az előszóból

 


 

[.pdf] ← Kutatási Füzetek 17.

 


 

[.pdf] ← Kutatási Füzetek 16. — Idegen szemmel. Magyarságkép 19-20. századi útleírásokban (Az MTA-PTE Magyarország, Európa és Ibero-Amerika Kutatócsoport által 2008. november 20-21-én megrendezett nemzetközi tudományos konferencia előadásai) Szerkesztette: Hornyák Árpád – Vitári Zsolt (2010) ← A Kutatási Füzetek a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának kiadványsorozata. Sorozatszerkesztő: Fischer Ferenc, Harsányi Iván, Ormos Mária. (ISSN 1416-0986) 296 oldal

A Kutatási Füzetek 16. száma már önmagában is sugallja, hogy egy hosszú, évek óta működő, időről időre megújuló sorozatról van szó, amely 1996 óta nagyobb részt a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskola „Európa és a magyarság a 18–20. században” Történelem Doktori Programban keletkező kutatási eredményeknek teremtett nyilvánosságot, másrészt az utóbbi időben a doktori programmal szorosan összefonódó és együttműködő MTA–PTE „Magyarország, Európa és Ibero-Amerika” Kutatócsoport aktuális kutatási projektjének eredményeit is bemutatja. Mind a doktori program, mind pedig az akadémia kutatócsoport Ormos Mária ösztönzésére és vezetésével jött létre 1994-ben, illetve 1996-ban. Miután a professzor asszony idén ünnepli 80. születésnapját, és ebből az apropóból nem készültünk ünnepi köszöntő kötettel, hiszen erre már két alkalommal is sor került, csupán tisztelettel és szeretettel ajánljuk Máriának a Kutatási Füzek mostani, 16. számát, jelezvén, hogy az általa megkezdett munka nem szakadt meg.

Részlet az előszóból

 


 

[.pdf] ← Kutatási Füzetek 15. — Szerkesztette: Bene Krisztián – Sarlós István– Vitári Zsolt (2009) ← A Kutatási Füzetek a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának kiadványsorozata. Sorozatszerkesztő: Fischer Ferenc, Harsányi Iván, Ormos Mária. (ISSN 1416-0986) 303 oldal

 


 

[.pdf] ← Kutatási Füzetek 14. — A magyarságkép a közép-európai tankönyvekben a 20. században (2009) ← A Kutatási Füzetek a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának kiadványsorozata. Sorozatszerkesztő: Fischer Ferenc, Harsányi Iván, Ormos Mária. (ISSN 1416-0986) 527 oldal

Napjainkra minden fejlettebb országban egész iparág alakult ki a más emberek és más országok iránti kíváncsiság kielégítésére irányuló igény kiszolgálására. Személyek esetében ez jól megfigyelhető a manapság „celebnek” nevezett, hazai és nemzetközi hírességek vonatkozásában, de hasonló jelenséggel szembesülhet mindenki a saját ismeretségi körén és rokonságán belül is. Ez különösen a kisebb falvakban lehet „látványos”, ahol a település minden lakója ismeri egymást, s ezáltal mindenki a „közszáj” témáinak forrása és egyben célpontja is. Az idegen tájak és lakóik iránti érdeklődés kielégítésére már a régmúltban is létezett, persze a kornak megfelelő színvonalon és a kellő ideológia háttérrel felvértezve az emberek utaztatását megszervező szolgáltatások rendszere, ami a 20. században, különösen annak második felében hihetetlen gyors fejlődési utat járt be. A másikkal és a mással való virtuális vagy tényleges találkozás eredményeképpen akarva-akaratlanul kialakul valamiféle benyomás és kép a másikról. Az azonban már a 20. század „vívmánya”, hogy egyre inkább előtérbe került az a törekvés, hogy ezt a találkozások révén kialakuló képet befolyásolják, és a ténylegesnél jobb fényben tűntessék fel az adott területeket és a rajtuk élő embereket, elősegítve egy pozitívabb kép kialakulását, amely számos területen előnyöket nyújthat a pozitívabb kép sugárzójának. Az imázsalkotás és -közvetítés sokrétű lehet, amiben egyes nemzetek és országok másoknál lényegesen jobb eredményeket tudnak felmutatni. A múltra és a jelenre vonatkoztatva is sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ebben a tekintetben Magyarország nem tartozott az eredményes országok közé. A nemzetkép alakulásának, alakításának történeti vizsgálata tehát nem lehet érdektelen a jelen és a jövő szempontjából sem.

Részlet a szerkesztők előszavából

 


 

[.pdf] ← Kutatási Füzetek 13. (2008) ← A Kutatási Füzetek a Pécsi Tudományegyetem Interdiszciplináris Doktori Iskolájának kiadványsorozata. Sorozatszerkesztő: Fischer Ferenc, Harsányi Iván, Ormos Mária. (ISBN 978-963-642-271-4 — ISSN 1416-0986) 266 oldal

Kutatási Füzetek című sorozatunk legutoljára 2005-ben jelent meg. Két utolsó számunkkal doktorandusz hallgatók köszöntötték 75. születésnapjuk alkalmából Ormos Mária és Harsányi Iván nyugalmazott professzorainkat. Három éves szünet után sorozatunk most megjelenő, 13. kötete ismét szolgál némi újdonsággal. Jelenlegi újításunk aprópója, hogy az „Európa és a magyarság a 18-20. században” Történelem Doktori Program évekkel ezelőtt olyan Interdiszciplináris Doktori Iskolává alakult át, amely immár lefedi a 18. század előtti történelmi korszakokat is, néprajz – kulturális antropológia, illetve politológia programjai révén pedig olyan fontos tudományágakat köt össze a történettudománnyal, amelyek a mindennapi tudományos munka terén is nagyon sokszor egymásra vannak utalva. Az elmúlt évek alatt egységgé érett doktori iskolánk az interdiszciplinaritás elvét kívánta e kiadványsorozat sarokkővévé tenni. Így a Kutatási Füzetek a jövőben a teljes doktori iskola kiadványa lesz, amely teret enged történeti, néprajzi, kultúrantropológiai, politológiai, de akár más tudományághoz tartozó írásoknak is. Nem változott viszont az a célkitűzésünk, hogy sorozatunkkal elsősorban doktorandusz hallgatóinknak kívánunk megszólalási lehetőséget biztosítani, s továbbra is elsősorban olyan írásokat teszünk közzé, amelyek új kutatásokat prezentálnak, illetve olyan tudományos eredményeket mutatnak be, amelyek Magyarországon – és főleg magyar nyelven – kevésbé hozzáférhetőek. Ebben a szellemben fogant mostani kötetünk is, amelyet – reméljük – további tartalmas kidaványok fognak követni.

A szerkesztők előszava

 


 

[.pdf] ← Iberoamericana Quinqueecclesiensis 6. (2008) ← Ponencias presentadas en el coloquio internacional “La imagen de Hungría en Iberoamérica en el siglo XX”, Pécs, 2007. május 4. (Szerk.: Fischer Ferenc, Lilón Domingo) Pécsi Tudományegyetem Ibero-Amerika Központ (ISSN-1785-7716) 364 oldal

Estimado/a lector/a, Usted tiene en sus manos el tomo Iberoamericana Quinqueecclesiensis 6, la sexta publicación científica del Centro Iberoamericano de la Universidad de Pécs. La obra contiene las ponencias pronunciadas en el Coloquio Internacional La imagen de Hungría en Iberoamérica en el siglo XX, que tuvo lugar el día 4 de mayo de 2007 en Pécs. Esta conferencia internacional se enmarcaba dentro del programa científico y cultural de las VIII Jornadas Iberoamericanas realizadas entre el 2 y el 6 de mayo de 2007. Es la cuarta actividad científica de carácter internacional del Centro Iberoamericano, fundado en noviembre de 2001, y la segunda del Grupo de Investigación Hungría, Europa e Iberoamérica de la Academia Húngara de Ciencias y la Universidad de Pécs. Nuestro coloquio internacional, así como la publicación del Tomo 6 que contiene las ponencias, partieron de la idea de hacer un análisis histórico más amplio, intercontinental, de dimensión iberoamericana, sobre la imagen de Hungría. El tema central del proyecto del Grupo de Trabajo Hungría – Europa e Iberoamérica de la Academia Húngara de Ciencias y la Universidad de Pécs dirigido por el Prof. Dr. Ferenc Fischer para el periodo 2007-2009, es La imagen de Hungría y la hungaridad en Europa Central y en Iberoamérica a partir de la segunda mitad del siglo XX. Este proyecto de investigación se centra en tres puntos cardinales: 1) ¿Cuál ha sido la imagen de Hungría y la hungaridad proyectada desde Hungría hacia Europa, en general, hacia Europa Central, en particular, y al mundo?; 2) ¿Qué imagen de Hungría y la hungaridad se ha creado en Europa Central? y 3) ¿Cuál es la imagen de Hungría y la hungaridad en Iberoamérica, es decir, en España, Portugal y los países de América Latina? Para el desarrollo de este proyecto investigaremos fuentes tales como libros de textos, guías turísticas, publicaciones respecto a exposiciones, festivales culturales internacionales de cine, música, ferias de libros, etc., en los cuales se proyecte la imagen que Hungría y los húngaros han transmitido y cómo ha sido recibida esa imagen en Europa Central e Iberoamérica, por ejemplo, la Revolución húngara de 1956 y el papel jugado por Hungría en la caída del telón de acero en verano de 1989. Naturalmente, la lógica de la investigación requiere del análisis de todo el siglo XX.

Részlet az előszóból

 


 

[.pdf] ← Iberoamericana Quinqueecclesiensis 5. (2007) ← Ponencias presentadas en el coloquio internacional “EncUEntros – Viejos y nuevos encuentros entre Hungría, Europa e Iberoamérica: 1956 y 2006. El reflejo de la revolución húngara de 1956 en Iberoamérica”, Pécs, 2006. május 2. (Szerk.: Fischer Ferenc, Kozma Gábor, Lilón Domingo) Pécsi Tudományegyetem Ibero-Amerika Központ (ISSN-1785-7716) 464 oldal

Estimado/a lector/a, Usted tiene en sus manos el tomo Iberoamericana Quinqueecclesiensis 5, la quinta publicación científica del Centro Iberoamericano de la Universidad de Pécs. La obra contiene las ponencias pronunciadas en el Coloquio Internacional Encuentros - Viejos y nuevos encuentros entre Hungría, Europa e Iberoamérica:1956-2006. El reflejo de la revolución húngara de 1956 en Iberoamérica, que tuvo lugar el día 2 de mayo de 2006 en Pécs. Esta conferencia internacional se enmarcaba dentro del programa científico y cultural de las VII Jornadas Iberoamericanas realizadas entre el 2 y el 5 de mayo de 2006, siendo a la vez la tercera actividad científica de carácter internacional del Centro Iberoamericano, fundado en noviembre de 2001. Nuestro coloquio internacional, así como la publicación del Tomo 5 que contiene las ponencias, partieron de la idea de hacer un análisis histórico más amplio, intercontinental, de dimensión iberoamericana, sobre el eco de la Revolución húngara de 1956 en Iberoamérica, tema de lo que no se ha escrito en el último medio siglo. (Semejante a la conferencia internacional de Pécs, el Departamento de Hispanística de la Universidad de Szeged organizó una conferencia sobre el tema en octubre de 2006.) El especial punto de vista en el acercamiento al tema del eco internacional de la revolución húngara, es decir, cómo reaccionaron los países iberoamericanos al estallido y derrota de la revolución húngara, consiste en el hecho de que, por un lado, se trata de dos países miembros de la Unión Europea (España y Portugal), por el otro, de dos Estados asociados a la Unión Europea (Chile y México), así como de los países de América Latina que en su conjunto representan a la civilización hispano-lusoparlante, la cual junto a la comunidad angloparlante es una de la más importante en el mundo, por cuanto se trata de más de treinta países. Consideramos que a la vez de científica, nuestra conmemoración fue loable por el hecho de que el 2 de mayo de 2006 investigadores de España, Portugal y los países de América Latina presentaran el eco que tuvo la Revolución de 1956 en algunos países de América Latina, España y Portugal. Esperamos que las ponencias del coloquio internacional El reflejo de la Revolución húngara de 1956 en Iberoamérica contribuyan a dar una presentación más completa de la historia de la revolución, especialmente su apreciación internacional en España, Portugal y los países del Nuevo Mundo en base a las fuentes de archivo y la prensa de la época hasta esconocidas.

Részlet az előszóból

 


 

[.pdf] ← Iberoamericana Quinqueecclesiensis 4. (2006) ← Ponencias presentadas en el II EncUEntro en Pécs de Investigadores del Mundo Iberoamericano – Coloquio Internacional, Pécs, 2005. május 2-3. (Szerk.: Fischer Ferenc, Kozma Gábor, Lilón Domingo) Pécsi Tudományegyetem Ibero-Amerika Központ (ISSN-1785-7716) 753 oldal

Estimado/a lector/a, Usted tiene en sus manos el tomo „Iberoamericana Quinqueecclesiensis 4”, la cuarta publicación científica del Centro Iberoamericano de la Universidad de Pécs. La obra contiene las ponencias pronunciadas en el II EncUEntro en Pécs de Investigadores del Mundo Iberoamericano. Viejos y nuevos encUEentros entre Europa y América Latina, que tuvo lugar los días 2-3 de mayo de 2005. Esta conferencia internacional se enmarcaba dentro del programa científico y cultural de las VI Jornadas Iberoamericanas realizadas entre el 2 y el 6 de mayo de 2005, siendo a la vez la segunda actividad científica internacional del Centro Iberoamericano, creado en noviembre de 2001. En las seis secciones del coloquio internacional II EncUEntro en Pécs de Investigadores del Mundo Iberoamericano – 2005 (sección general – EncUEentros entre Europa y América Latina; sección de historia, sección historia de las ideas; sección globalización, problemas actuales; sección literatura, lingüística, historia de artes), se presentaron 32 ponencias. Desde varios puntos de vista tanto los organizadores como los participantes pueden estar satisfechos. A saber: Nuestra actividad científica fue verdaderamente internacional y lo es naturalmente el presente tomo. El coloquio se organizo con el patrocinio del Fondo Internacional de Visegrado (International Visegrad Fund) puesto que llegaron expertos y estudiantes de la República Checa, República Eslovaca y de Polonia. Además de los conferencistas del Grupo de Visegrado participaron también especialistas de España, así como de México y de Chile, de universidades con las cuales nuestra universidad tiene convenios bilaterales. A través de la conferencia nuestra intención fue de que historiadores, politólogos, literatos, etnógrafos procedentes de los países vecinos a Hungría, y más allá de la región centroeuropea y de universidades españolas e latinoamericanas que se dedican a la investigación del mundo iberoamericano se encontraran en un coloquio de habla española-portuguesa durante dos días en la ciudad de Pécs y en la universidad más antigua de Hungría (fundada en 1367), en la Universidad de Pécs.

Részlet az előszóból

 


 

[.pdf] ← Iberoamericana Quinqueecclesiensis 3. (2005) ← Az „EncUEntros – Magyarország, Európa és Ibero-Amerika régi és új találkozásai” szakmai, tudományos nap előadásai, Pécs, 2004. május 3. (Szerk.: Fischer Ferenc, Kozma Gábor, Lilón Domingo) Pécsi Tudományegyetem Ibero-Amerika Központ (ISSN-1785-7716) 240 oldal

A kiadvány a 2004. május 3-án megrendezett EncUEntros – Magyarország, Európa és Ibero-Amerika régi és új találkozásai – szakmai, tudományos nap keretében elhangzott előadásokat tartalmazza. E szeminárium szervesen illeszkedett a 2004. május 3-7. között nagy sikerrel lezajlott 5. Ibero-Amerikai Hét kulturális rendezvénysorozatához és egyúttal a harmadik olyan tudományos rendezvényünk volt, melyet a 2001. novemberében alapított Központ szervezett. Az EncUEntros – Magyarország, Európa és Ibero-Amerika régi és új találkozásai – szakmai, tudományos nap megszervezésével elsődlegesen arra törekedtünk, hogy részben a konferencián elhangzott előadásokkal, részben a PTE Központi Könyvtárában, a PTE BTK-TTK Kari Könyvtárában, a PTE ÁJK-KTK Kari Könyvtárában és a PTE BTK Társadalomtudományi Szakkönyvtárában megrendezett magyar s idegen nyelvű időszaki könyvkiállításokkal felhívjuk a pécsi universitas hallgatóinak-oktatóinak figyelmét az Európai Unióba történt belépésünk küszöbén arra, hogy milyen gazdag és szerteágazó képet mutatnak Magyarország, Európa és Iberoamerika régi és új találkozásai. A konferencián kilenc magyar nyelvű történeti-politikatudományi témájú előadás hangzott el. Mind a szervezők, mind a résztvevők két szempontnak külön is örülhettek. Egyfelől annak, hogy az előadások iránt nagy volt a hallgatói érdeklődés, köszönhetően a konferencia szervezésében részt vállaló Történészcéh Hallgatói Egyesületnek is. Másfelől a hazánkban folyó, ibero-amerikai világ múltjával és jelenével foglalkozó tudományos műhelyek többsége (Szegedi Tudományegyetem, ELTE, Veszprémi Egyetem) és a Külügyminisztérium jeles specialistáival képviseltette magát.

Részlet az előszóból